A minőség-ellenőrzés módszerei

  • Home
  • A minőség-ellenőrzés módszerei

A minőség-ellenőrzés célja a termékek megfelelőségének a vizsgálata. A termékek megfelelősége az a tulajdonság, hogy jellemzőik mennyire felelnek meg a vonatkozó jogszabályok (nemzeti, szakmai, vállalati szabványok) szerződések, ellenőrzési utasítások, dokumentációk követelményeinek.

Az ellenőrzés meghatározott anyagmennyiségre – tételre – vonatkozik.

Tétel: a terméknek valamilyen előírás – általában szabvány – szerint meghatározott, minősítésre bocsátott mennyisége.

A minőség-ellenőrzés történhet hagyományos módon vagy statisztikai módszerekkel.

Hagyományos, nem statisztikai módszereket alkalmazó minőség-ellenőrzés esetén az ellenőrző személy állapítja meg a minta nagyságát, és ítélkezik a mintáról.

A statisztikai módszereket alkalmazó minőség-ellenőrzés során a vállalatnál, a gyártó cégnél rendszeresen gyűjtik a számadatokat statisztikai feldolgozásokhoz, és értékelik az adatokat egyrészt az áttekinthető csoportosításukkal, másrészt a statisztikai jellemzők megállapításával. Ezáltal jobban felhasználhatóvá teszik a gyártási, előállítási tapasztalatokat, valamint módszereket dolgoznak ki a gyártási problémák kivizsgálására és megoldására úgy, hogy minél kevesebb adatból minél általánosabb következtetések legyenek levonhatók.

A tétel vizsgálatának négyféle módja ismeretes:

  1. l00%-os ellenőrzés a tétel valamennyi darabjának az átvizsgálás át jelenti. Ez soha sem azt jelenti, hogy a tennék összes jellemzőjét teljes körűen megvizsgálják, hanem csak bizonyos jellemzőket vizsgálnak, viszont azt valamennyi munkadarabon. Így az ellenőrzés eredményezheti néhány nem megfelelő termék átvételét (illetve ritkábban néhány megfelelő visszautasítását). A gyakorlatban sokszor el sem végezhető, ha roncsolásos vizsgálatra van szükség. A 100%-os vizsgálat a legköltségesebb, és neve ellenére sem ad teljes biztonságot. Kivételes esetekben mégis alkalmazzák.
  2. A véletlenszerű ellenőrzésnél megvizsgálják a tétel darabjainak bizonyos részét (pl. 10 százalékát). A mintavétel alapját képező tételnagyságot általában tetszőlegesen határozzák meg. Néha túl sok darabot ellenőriznek, ami költséges, néha túl keveset, ekkor hibás darab kerülhet a következő munkaműveletbe, vagy a vevőhöz. Ha sok nem megfelelő darabot találnak, akkor gyakran nincs olyan előírt rendszer, amely a tételről rendelkezik.
  3. A statisztikai mintavételes ellenőrzés az előzőekkel szemben hatásosabb és megbízhatóbb, mert viszonylag kis számú mintából vonnak le következtetéseket matematikai statisztika segítségével a nagy számú sokaságra vonatkozóan. A mintavételes ellenőrzés történhet minősítéses alapon, amikor csak azt határozzák meg, hogy a minta elemei megfelelnek-e az előírt követelményeknek, illetve méréses alapon, amelynek során nemcsak megállapítják, hogy a minta megfelel-e, hanem a mért értékeket feljegyzik és elemzik.
  4. A gyártó sok esetben gyártói nyilatkozatot (minőségi bizonyítványt) ad a termékről, amelyben a termékre vonatkozó adatokat rögzíti. Ekkor fontos annak ismerete, hogy ki által és mekkora mintán végzett, milyen vizsgálatok alapján állították ki a gyártói nyilatkozatot.

Megkülönböztetünk:

  • idegenáru-ellenőrzést vagy alapanyag-ellenőrzést;
  • gyártásközi ellenőrzést;
  • végellenőrzést.

quality-controll

Idegenáru-ellenőrzés, alapanyag-ellenőrzés

E tevékenység feladata az, hogy csak olyan termékek kerüljenek átvételre majd raktárba, amelyek megfelelnek az előírásokban rögzített követelményeknek.

Az idegenáru-ellenőrzésnek két területe van:

  • a külső forrásokból beszerzett anyagok, termékek és alkatrészek ellenőrzése, valamint
  • az ugyanannak a cégnek más üzemeiben vagy más részlegeiben készült termékek és alkatrészek ellenőrzése.

Az idegenáru-ellenőrzés során régen 100%-os ellenőrzést, illetve a tételeknek egy viszonylag önkényesen választott mintavételét., az úgynevezett véletlenszerű ellenőrzést alkalmazták. Napjainkban már többnyire a statisztikai mintavételes ellenőrzést használják.

Minőségirányítási rendszerek megléte esetén – ha a beszállítónak is van tanúsított minőségirányítási rendszere – illetve, a termékek bizonyos körére alkalmazható a gyártói nyilatkozaton alapuló átvétel.

Gyártásközi ellenőrzés

A gyártásközi ellenőrzés feladata a készülő terméknek a gyártás, előállítás folyamata közben való ellenőrzése, a hibás termékek minél korábbi felismerése.

A gyártásközi ellenőrzés az első darab ellenőrzéséből, műveleten belüli ellenőrzésből, műveletek közötti ellenőrzésből és műveletek utáni ellenőrzésből áll.

  • Az első darab ellenőrzésének sorozatgyártás, valamint tömeggyártás esetén van jelentősége. A sorozat indításakor az első munkadarabot vagy az első néhány darabot a minőség-ellenőrzés részletesen megvizsgálja, és jóváhagyás után indítható a gyártás. Az első darab ellenőrzését akkor is el kell végezni, ha a gépet újból beállítják, vagy új illetve javított szerszámot alkalmaznak. Ennél az ellenőrzésnél a minőséget általában méréssel állapítják meg.
  • A műveleten belüli ellenőrzést vagy maguk a műveleteket végző dolgozók végzik (egyedi termék és kissorozatú gyártás esetén), vagy ellenőrző személyeket alkalmaznak.
  • A műveletek közötti ellenőrzést vagy minden művelet után, vagy csak egy-egy kiemelt művelet után végzik. Az ellenőrzés során megállapítják, hogy az adott műveletnél milyen mértékben teljesítették az előírt, megtervezett követelményeket. A vizsgált tulajdonságok általában olyanok, amelyek a megelőző műveletek hibátlan kivitelezésére utalnak és a következő művelet hibátlan elvégzését biztosítják.
  • Műveletek utáni ellenőrzést akkor végeznek, ha a munkadarab, elem vagy szerkezet már végighaladt a technológiai műveleteken, és beépítésre vagy további felhasználásra kész állapotba került. Itt állapítják meg, hogy az elkészült munkadarab, elem vagy szerkezet megfelel-e az előírt minőségi követelményeknek és alkalmas-e a további felhasználásra.

Az ellenőrzött minták adatait maradandóan rögzítik. Ezeket a tervezők, a gyártók és az ellenőrök felhasználhatják az esetleges vitás kérdések rendezésére, illetve új gyártóberendezés, új technológiai eljárás, új vizsgálati módszer bevezetésekor.

Felhasználhatók a termékek átadásakor is a minőségi szint igazolására.

A gyártásközi ellenőrzés kap döntő szerepet a minőségirányítási rendszerekben. Ilyenkor csak a méréses ellenőrzés nyújt elegendő alapot a gyártási folyamat szabályozottságának megítélésére.

Végellenőrzés

A végellenőrzés során a mintából nagy valószínűséggel helyes következtetést kell levonni a vizsgált termékmennyiség minőségére vonatkozóan. Erre az ellenőrzésre akkor kerül sor, ha a termék valamely gazdasági egység birtokából átkerül egy másik egység – a vevő – birtokába.

Napjainkban a szervezeten belüli minőség-ellenőrzés szerepe és feladata megváltozott. A minőség-ellenőrzés a vállalat működésére vonatkozó minőségirányítási rendszer egyik elemeként működik. A hangsúly a hibás tennék vagy nem megfelelő szolgáltatás kimutatása helyett a hibák keletkezését megakadályozó megelőző intézkedések és tevékenységek láncolatán van. Ennek különösen nagy a jelentősége ott, ahol a hiba következtében jelentős károk keletkeznek. Az építési tevékenység tipikusan ilyen, és ebből következik, hogy az ellenőrzési pontokat egy-egy kritikus munkaszakasz megkezdése előtt a megfelelő feltételek meglétének ellenőrzésére kell kijelölni (pl. az eltakarásra kerülő szerkezet vagy fogadó szerkezet átvétele).

Forrás: http://www.muszakiak.hu